Most már azt is tudjuk, hogy miért fetrengenek annyit a játékosok. Nem a fájdalom miatt, vagy időhúzás céljából, de nem ám. Csupán megéheztek. Tökéletes. Menet közben képes pótolni az elvesztegetett energiát, plusz a fűnyírás kérdését is megoldja.

Na, persze szigorúan mazsola nélkül. Nem nagyon vagyok oda, ezért a napért, a gond, akkor kezdődött, amikor láttam, hogy nem is a Jézuska teszi a fa alá a gokartomat, amit később a kötelező iskolai adjál valamit csak tovább erősített. Ettől függetlenül kívánok nektek nagyon…

Mentéségére szolgáljon, hogy nem számított erre a támadásra. De minek így rohanni?

Nem vette észre azt a parányi kis kövecskét az út szélén. Van ez így.

Az emberkék a csónakban igen viccesnek találták, pedig könnyen kerülhettek volna kellemetlen helyzetbe.

Tiszteletem. Akkor vágjunk is bele. Mint ez a derék kijevi szurkoló, aki a londoni fagyban láthatólag bekapcsolta a dinamókat.

Erről van szó, pláne egy olyan hétvégén, amikor a mieink az olimpiai jéghoki selejtezőben harcolnak a továbbjutásért, nem mellesleg Arsenal vs MU és Roy Jones vs Calzaghe csúcstalálkozókat is megrendeznek.

Kellemes délután volt a tegnapi. Most pedig irány az új sportáruház, remélem még maradt a teremcipőből egy pár.

Nyilván való, hogy ez fájdalmasabb volt, mint a korábbi, viszont a felszerelés is komolyabb.  

Még mondja valaki, hogy az ember nem képes vízen járni. Csak egy kis ösztönzésre van szükség. Folyt. köv.

Nem vagyok nagyon oda a Star Wars részekért, igazából soha nem sikerült megértenem azt hypeot, ami körülveszi, de ebbe a seregbe én is szívesen beszállnék. Mondom seregbe, legalábbis, amíg gyakorlatoznak.

A telefonáló emberke lábára tessék fókuszálni. Igen, az.

A prűd amerikai cenzorok ezt a reklámot nem engedték adásba tenni. Igen, így szidjuk a mi méltán népszerű ORTT-ket.

A meccs már régen véget ért. A csapat kikapott, a stadion kiürült, de hoppá, anyu valamikor az utolsó negyedben elaludt. Mi tesz ilyenkor főhősünk? Türelmesen vár. Mégis mire?