Lehman késett egy, talán két ütemet, a végig zseniálisan játszó Torres köszönte és meglőtte az általam ígért és EB győzelmet jelentő gólját, így a spanyolok, annyi csalódás után végre felülhettek Európa trónjára. Egy teljességgel megérdemelt diadal ez. Kétség sem férhet hozzá, hogy ezen a kontinens viadalon és különösen a tegnapi estén, nem volt egy súlycsoportban a két válogatott.

A németek gyakori oda szurkálása, a korábbiak fényében, némileg meglepő volt, és teljesen felesleges, ezzel ugyanis nem lehet sokat keresni egy döntőben. A gól előtti pillanatok ezt tökéletesen megmutatták. Torres, miután megkapta Metzeldertől a sokadik tüskéjét, utána ment és finoman összeakasztotta a lábát, miközben a játék egészen máshol folyt a pályán.



 

A meglévő különbséget mutatja, hogy akár már az első félidőben is eldőlhetett volna az egész, ha azok a helyzetek nem éppen Iniestára jönnek ki, mindegy így legalább még izgulhattunk egy kicsit.



 

De, nem csak a várakozásokat messze felül múló játék miatt lesz emlékezetes ez a torna, hanem mert előzetesen szinte mindent eltaláltam. A későbbi győztest, a finalé résztvevőit, itt azért a portugáloknak is adtam némi sanszot, ki nem, ráadásként, még az első és már tudjuk, hogy egyetlen gól fontosságát is megemlítettem. A baj csak az, hogy vége van.