Ami sajnos semmit sem ért. Rajtunk kívül sehol nem fogják megjegyezni és ami így elúszott a semmibe, pedig az örökkévalóságnak készült. Jobban vártam ezt a futamot, mint az olimpiát. Azt mégis csak négy évente rendeznek, ilyen hatalmas jelentőséggel bíró lovas versenyt, mint a párizsi, pedig talán száz évente egyszer. Olyan ez, mint ha a 100-as atlétikai döntőben, vagy a szintén hasonló távú gyorsúszásban lett volna magyar favorit Pekingben. Jó mi? Erre mi történik? Ilyen szinten én pedig már nagyon nem hiszek a véletlenekben, pláne nem ennyiben. A felöklelt lófutató, a beragadt lovas, a későn és rosszul leintett futam talán túl sok, de legalább biztosra mentek.