Lehet itt az ezüst nagyszerűségéről áradozni, mert tényleg az, de amikor egy perccel a vége előtt, a bíró kihúzta a piros golyót, ez az egész megváltozott. Onnantól kezdve az aranyérem elvesztéséről beszélhetünk, ami nekünk csak néhány órás levertséget okoz, viszont Fodor…

Az orosz Ilona Korstin és a fehérorosz Marina Kress harca a labdáért. A mérkőzést a nagy testvér nyerte, viszonylag simán.

Az amerikai kosarasok kimentek az uszodába, ők is részesei akartak lenni a történelmi eseményeknek, viszont a kezdés előtt is akadt kellemes néznivalójuk. Hogy ebből mi lesz otthon?

Jelentem meglett, bár ekkor még Shawn Johnson sem tudta, legfeljebb csak remélte. 

Elhiszem, hogy nehéz megemészteni a finom, vagy néhol egészen nyilvánvalóan részrehajló bírói ítéleteket, de ne csináljunk már úgy, mintha ez eddig nem létezett volna. Még egy mezei magyar tornán is megkapja az otthon játszó csapat az egerek támogatását, nem hogy egy…

Meglepetés, a fenéket. Ez kérem verseny volt a javából. A vége ugyan Michael Phelps győzelem, megint, amivel az első ember a földön, aki tíz tizenegy olimpiai aranyat tudhat magáénak, örüljenek az amerikaiak, ha akarnak, de kétszáz pillangón hét tizeden belül maradni, nem…

Megint az uszoda jelentette a vigaszt, az egyetlen biztos pont, így az olimpia első napjaiban kizárólag a medence parton keresendő. Nem annyira jó dolog ez, de legalább az olyan csodáknak örüljünk, mint Gyurta Dani selejtezőbeli olimpia és természetesen magyar rekordja. A csoda, persze…

A nagy fal. Nem lehetett kellemes ez az esés, amit a dél-koreai Gu Sungeon szenvedet el.

Persze és sem gondolom komolyan, na jó csak egy kicsit. Az nem lehet, hogy ne hibázzon, végül is csak ember vagy mi. Viszont egy érem a 200 méteres pillangóban, már tényleg a meglepetés kategóriája lenne, még Cseh Lacitól is.  

Mert ez finoman szólva sem a miénk volt. Az uszodán kívül sorban kaptuk a kisebb, nagyobb pofonokat. Különösen Szávay Ági nyilatkozatát nem értem, a Római Parton a hazai pálya és a közönség elvárása volt a baj, most meg az, hogy túlságosan is szurkoltak a helyi kedvencüknek.…

Elkapni ugyan nem tudta, erre valljuk be földi halandó nem igazán lehet képes, de élete legnagyobb versenyére késztette, a „Fenomént”, mert már, bizony így nevezik az új világban Michael Phelps-et. A befejező száz előtt, a mell utolsó méterein, még a csodában is…

És nem a magasságára gondolok. Azok a kedves bíró bácsik, hat gólos vezetésnél, hasonlóan az első félidőhöz, megint megpróbálták szorosabbá tenni a mérkőzést és gyors egymásutánban kiküldtek két magyart. Csak éppen nekünk van két világklasszisunk, az egyik szerencsére…

Minden tiszteletem azoké, akik végig nézték a megnyitó ünnepséget. Ami biztosan szép volt, meg hosszú, de mikor nem az. Nekem az utolsó fél óra is elég volt belőle, meg az iszonyatosan szenvedő, valószínűleg már holt fáradt Balóból, mert ez most nem igazán jött össze neki.…

Állítólag egy tradicionális helyi masszázst vett igénybe Wang Qun, innen erednek ezek az egyedi sérülések. Fogalmam sincs mi ez, még az is lehet, hogy tényleg az, de könyörgöm,  legalább a látszatra adjunk már. Egy a hátát eltakaró dresszben, miért nem lehetett gyakorolni?…